A Shilla királyság ékköve-Queen Seondeok

Legjobb történelmi dráma amit 30 év alatt láttam.

Palota ékköve után úgy éreztem, hogy nem fogok olyan sorozatot találni többé ami ennyire mély nyomot hagy bennem. Amikor elkezdtem nézni a Shillát egyből megtetszett, de fura is volt mert nagyon más hangulatú a másik sorozathoz képest. Akkor még nem gondoltam, hogy ennyire fog tetszeni. Teltek a napok, történet egyre kegyetlenebb lett, a szereplők felnőttek és egyre többet kedveltem meg közölük. Ez nem volt nehéz, mivel a jellemük nagyon szerethető és jól is néztek ki. A történet egyre többször meghatott, mivel tele volt megrázó és torokszorító jelenetekkel. Egy nap már csak legjobb sorozatként tudtam rá tekinteni. Hiányoztak a szereplők amikor nem láthattam őket, minden más sztorit ehhez hasonlítottam, de egyiket sem találtam ilyen jónak. Mindegyikből hiányoltam valamit, ezért mostanában nagyon kevés történetet értékeltem kiválóra. Shillához képest mindent gyengébbnek találtam. Ha egy sorozat érzelmileg megfog, arról rengeteget tudok írni, sokat tudok róla beszélgetni, elgondolkodtat, sokat foglalkozok vele. Sok apró infónak utána olvasok, minden érdekel ami a sorozattal , szereplőkkel,  háttértörténettel kapcsolatos. Shillán kívül ezt az érzést eddig csak a Suikodennél és a Fekete Tőr testvériségnél éreztem. Shilla egyébként sokszor emlékeztetett a Suikodenre, itt sincsenek csak jó és rossz karakterek. Minden szereplőnek van pozitív és negatív tulajdonsága is. Karakterek jellemfejlődése, érzései, aprólékosan ki vannak dolgozva, szereplők közti kapcsolat szintén. Shillát is ugyanazokkal a szavakkal tudnám jellemezni mint a Suikodent.
Ármánykodás, árulás, bizalom, barátság, becsület, bosszúvágy, bánat, boldogság, cselszövés, düh, furfang, féltékenység, félreértések, fájdalom, gyilkosságok, gyűlölet, gyötrelem, háború, hősiesség, hűség, intrikák, jóság, kín, kitartás, lemondás, magány, megbízhatóság, megkönnyebbülés, nevetés, őszinteség, önfeláldozás, öröm, politika, remény, szeretet, szerelem, szomorúság, szenvedés, tisztelet, taktikázás, viszály.
Shilla  a 7. században játszódó, valós történelmi események alapján készült karakterközpontú történet. Valós történelmi eseményeket a forgatókönyvírók sok mindennel kiegészítették, de ettől csak még jobb lett. Nyomon követhetjük Tokmán egész életét születésétől kezdve egészen az uralkodása végéig. Történet fantasztikus, kiszámíthatatlan, logikusan van felépítve, hihető, felkavaró, több mint 40 évet ölel fel, tele van látványos csatákkal, harci jelenetekkel, érzelmekkel, drámai fordulatokkal. Jól bemutatja a kor alakulását is. Cselekmény sok szálon fut, díszlet, ruhák csodálatosak. Zenék kiválóak, rengetegszer meglehet őket hallgatni. Amikor meghallom a Balbambalbam számot  egyből könnyes lesz a szemem. Nagyon gyönyörű szám és mindig a  történet legtragikusabb jeleneteinél szólalt meg. Színészi játékok zseniálisak, együtt lehet érezni a  szereplőkkel. Ennél a sorozatnál minden másodperc fontos, nem szabad egy jelenetről sem lemaradni. Minden párbeszédnek, monológnak jelentősége lehet a későbbiekben. Manapság a legtöbb film tele van erotikus tartalommal, ebben ilyen nincs, sőt egy visszafogott érintésben több érzelem van mint a mai filmekben. Olvastam, hogy páran lehangolónak tartották a  filmet, egy drámához ez szerintem hozzá tartozik, valós élet sem jár mindig happy enddel. Másrészt azért voltak  humoros jelenetek is a sorozatban. 🙂

Spoiler

Nekem életszerűtlen lett volna, ha a sorozat úgy ér véget, hogy a szereplők a sok rossz után boldogan élnek együtt. Annak sem örültem volna ha a koronázásnál véget ér a sorozat.

Spoiler vége

Shillát érdemes megnézni, nem lehet rá rosszat mondani, mély nyomot hagy az emberben, nem lehet könnyen elfelejteni. Kihagyhatatlan, könnyen rabul ejti az embert. Értéket képvisel. Lányok és fiúk közül sokan tartják a Shillát  a legjobb sorozatnak, minden korosztály hamar megkedvelte, sőt olyanokat is képernyő előtt tartott, akik évek óta semmi jót nem találtak a  tévében.

Várom az ismétlést, mert nagyon hiányzik a sorozat. Másodszorra jobban lehet minden jelenetre figyelni, sok mindent másképp lehet majd látni mint először.

10/10

Magyar szinkron

Kiváló, minden szereplő hozzáillő hangot kapott. Andicilinnek köszönöm, hogy összeírta a szinkronstábot.

Haffner Anikó – Deokman
F. Nagy Erika – Misil
Zöld Csaba – Kim Yushin (felnőtten)
Szalay Csongor – Kim Yushin (fiatalon)
Kiss Virág – Cheon-myeong (felnőtten)
Czető Zsanett – Cheon-myeong (fiatalon)
Czető Roland – Kim Chunchu
Dolmány Attila – Jinji király 1. hangja / Bidam
Vincze Gábor Péter – Kim Alcheon
Király Attila – Munno
Kőszegi Ákos – Jin-Pyeong király (felnőtten)
Málnay Zsuzsanna – Maya királyné (felnőtten)
Nemes Takách Kata – Maya királyné (fiatalon)
Törtei Tünde – Sohwa
Kocsis Judit – Man-myeong
Sinkovits-Vitay András – Kim Seo-Hyeon
Varga Gábor – Kim Yong-su
Gáspár András – Kim Yong-Chun
Botár Endre – Eul-je
Makay Sándor – Jin-heung király
Kerekes József – Misaeng
Jantyik Csaba – Sejong
Crespo Rodrigo – Seol-won
Takátsy Péter – Hajong
Szatmári Attila – Bojong (felnőtten)
Előd Botond – Bojong (fiatalon)
Kovács Nóra – Seori papnő
Koncz István – Chilsuk
Pusztaszeri Kornél – Juk-Bang
Bodrogi Attila – Godo
Barabás Kiss Zoltán – San-tak
Tóth Roland – Wol-ya
Csankó Zoltán – Seol-ji
Galbenisz Tomasz – Jeom-jong (kereskedő)
Versényi László – Wol-chon 2. hangja
Szűcs Péter Pál – Gok-sa Heun ???
Szabó Máté – Dae-Pung
Posta Viktor – Hojae 1. hangja + pekcsei vezér + Wang-yun ???
György-Rózsa Sándor – Seok-pum ???
Gacsal Ádám – Im-jong ???
Előd Álmos – Bakui 2. hangja ?
Berkes Bence – Shi-Yeol
Csuha Bori – Bo-ryang ???
Szokolai Ottó – Seung-ryeo eunuh
Molnár Levente – Changi (Sárkányvirág alakulat tagja)
Melis Gábor – Jujin
Bozsó Péter – gájai ellenálló, Wol-ya jobb keze
Moser Károly – Cartan (római kereskedő)
Pálfai Péter – (Akit a kínai helytartó kivégeztetett?) ???
Koroknay Géza – ???
Polgár Péter – ???
Papucsek Vilmos – sillai miniszter?

Magyar Szöveg: Berkes Dóra / Márton Andrea / Faludi Katalin / Krajcsi Judit
Szakértő: Dr. Csoma Mózes
Vágó: Ulmann Gábor
Hangmérnök: Policza Imre / Farkas László
Gyártásvezető: Boskó Andrea
Produkciós munkatárs: Kovács Olga
Szinkronrendező: Kosztola Tibor
Produkciós vezető: Valger Zsófia
A szinkron a HP megbízásából a Pannónia Sound System stúdiójában készült.

Fordítás nem volt  a legjobb, de a vágások voltak a legzavaróbbak. Sok véres jelenetet kivágtak, plusz sok drámai jelenetet is ami nagyon fontos lett volna a történet megértéséhez.

Ismétléssel kapcsolatban ezt a választ kaptam az m1től.

“A sorozat ismétlését tervezzük, valószínű egy késő esti időpontra, vágatlan formában, ennek pontos időpontját viszont még nem tudjuk. “

Sok érdekes infó még

Másik blogbejegyzés. Több mint 2000 comment miatt lassan tölti meg, de megéri elolvasni.

Orosz blogja

Sg-Itt elolvasható a Kim Nam Gil interjú is magyarul. 🙂

Wikipedia

Dramalist

62 rész rövid leírása

Családfa

Kedvenc szereplőim  spoiler

Kim Yusin

Gyerekként nem volt szimpatikus, de aztán amint felnőtt férfi lett belőle egyből megkedveltem. Megfogott  a hűsége, kitartása, komolysága, küzdeni akarása. Védelmezte Tokmánt, azt sem árulta el, hogy a lány nem fiú. Párbajt sem adta fel Chilsuk ellen. Alig volt már magánál, de mégis képes volt felállni. Szerelme őszinte volt, amikor sírt az is. Nagyon sajnáltam amikor Tokmán elutasította és nem akart vele elszökni. Később képes volt feláldozni magát, mindenről lemondani és feleségül venni egy lányt akit nem szeretett. Csak azért tette, hogy mentse a családját és  a gájai népet. Kiváló hadvezér lett belőle.

Chilsuk

Mishil leghűségesebb embere. Negatív szereplő létére könnyen megtudtam kedvelni. Nagyon megható volt amikor  meghalt a szerelme és sírt. 😦

Alcheon

Rá eleinte nem figyeltem fel. Amikor  a háborúban a sérült társait megakarta ölni akkor még szimpatikus sem volt. Aztán az egyik részben amikor le volt engedve a haja elkezdett érdekelni a karakter. Jól nézett ki , meg nem ölte meg Tokmánt amikor alkalma nyílt rá. Innentől kezdve egyre jobban megkedveltem. Sokszor úgy éreztem, hogy nem fogja megélni a sorozat végét. Hisz öngyilkos akart lenni, aztán brutálisan meg is kínozták. Hwarangból a királynő testőre lett a későbbiekben. Őt én is elfogadtam volna testőrnek, annyira hűséges és megbízható. 🙂

Bidam

Amikor először tűnt fel a sorozatban nagyon ellenszenves volt. Akkor még nem értettem, hogy miért szeretik őt sokan. Aztán egyre jobban megismertem, végül ő lett az első számú kedvencem. Mindig bírtam az olyan szereplőket akik pozitívak és negatívak is egyben. Szeretetben és bizalomban nem volt része, könnyen befolyásolható, tetteit érzelmei irányítják. Ő az aki Tokmánban a nőt látja nem az uralkodót. Szerelmes volt Tokmánba, ezért nagyon sajnáltam amikor  a Patkány Yeomjong, meg Chunchu kavarása miatt nem tudott megbízni a lányban. Drukkoltam neki, hogy mindent megtudjon amíg nem lesz késő. Aztán Szantaktól mindent megtudott, de sajnos már későn. 😦 Szegény Bidam annyira összeomlott, de utoljára még látni akarta Tokmánt. Sorozat legmegrázóbb és legvéresebb jelenete a 70 lépés. Amikor meghalt eszembe jutott, hogy azt mondta a sorozat közepén, hogy az uralkodó halála előtt 3 nappal fog meghalni. Milyen igaza volt. 😦 Számomra ő volt  a sorozat legtragikusabb szereplője.

Kedvenc zenéim –videók képei spoileresek

Balbambalbam

Wind flower

Come people of god

Kim Nam Gil: Can’t I love you?

Magyar szöveg

Lee Yowan: Sad story

Micike MSc fordította a szöveget magyarra.

Látom a rejtett könnyeket a szemeidben,
Habár azt mondod, hogy semmi nem hibás,
Tudom, hogy ez neked nagyon kemény volt.
Én vagyok az, aki
Hálásan köszönöm a szeretetet.
Sírsz és rettegsz magadban,
Én sajnállak a “bolondságodért”.

Én vagyok az, aki
Hálásan köszönöm a szerelmedet.
A szerelmünket nem akartuk, mégis kialakult, erőfeszítés nélkül.
Hallgatod ezt a dalt?
Meg tudod hallani az érzéseimet?

Szeretsz olyan távoli ösvényeken járni, ahonnan nem tudsz visszajönni.
Szeretlek téged, örökre szeretni foglak téged.
Örökké emlékezni fogok rád,
Amíg megint találkozunk a következő királyságban.
Nem foglak elfelejteni téged.

Bemásolnék még 3 hozzászólást amit jó ha mindenki elolvas. 🙂

orosz (spoiler)

“Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, melynek Shilla volt a neve”
Talán így is kezdhették volna.
Mert hiszen olyan volt, mint egy gyerekkori mese, melyet nagymamám olvasott fel.
Királyokkal, királykisasszonyokkal, hercegnőkkel, hercegekkel, katonákkal, stb.
És elkezdődött.
Szájtátva bámultam, és hallgattam a szereplőket.
És minden este ugyanúgy.
Vártam megint mit fog kitalálni a gyönyörű ruhába öltözött, lágy de mégis parancsoló hangjával, acélos tekintetével Mishil. Csodáltam észjárását, egyenes tartását, és ahol megjelent, egy pillanatra mindig megállt az idő. Ő volt az úr. Mind akartam hasonlítani egy boszorkányhoz, de nem ment. Hiszen csak a mesebeli trónt akarta. Mint oly sokan.
És ez lefoglalta minden idejét. És bármennyire próbálta megutáltatni magát, mégis szeretni való lett. Mert egyetlen pillantásával, egy kis élces mosollyal, csendre intette a körülötte lévőket. Mily rengeteg fortélyt ismert, és tudott. De egy hajszál, mindig ott volt.
Bárhogyan hessegtette, mindig megakadályozta az a hajszál a célját.
De nem adta fel.
De közben ott voltak a jók, a hercegnők, a bátor katonák.
És mint a mesében, felvették a harcot.
Leánykákból nőkké cseperedtek, és foggal, körömmel ellen álltak Mishil rohamainak.
És tanultak. Rengeteget. És kik voltak a legnagyobb segítőtársak? A bátor katonák.
Alcheon, Yusin. Egyenes jellemükkel, hűségükkel, tisztességükkel, ott voltak, és karjukat nyújtották, mikor legnagyobb szükség volt rájuk.
De hogyan tudnák is elképzelni egy mesét, ha nem lenne benne szerelem?
Az egyik hercegnő CheonMyeong, persze hogy beleszeret a hűséges katonájába Yusinba.
És dédelgeti ezt a szerelmet. Arca kipirul mikor meglátja, szavai édesek mikor vele beszél, szíve kiugrik a helyéből mikor távol van.
És megint egy nap.
Várjuk hogy Yusin visszaszeresse.
De nem. A hercegnőt kétszer megsebzik. Egyszer lélekben, az imádott férfi nem őt szereti, hanem a testvérét. És ez szívszaggató. De keményen tartsa magát. Áldását adja a szerelemre. És segít, hogy a páros boldogan élhessen. De jön a második sebesülés. Egy nyílvessző hasítja át a levegőt, és megáll a törékeny testében.
És bár utolsó pillanatai vannak, a férfihoz beszél. Kiönti szívét és ezzel élete köre bezárul.
Mert életek köre gyűrűzik az első fejezetben.
A testvéreké.
Egy pontból indulnak, eltávolodnak, párhuzamosan haladnak egy ideig és újra találkoznak.
De az egyik kör végleg bezárul. CheonMyeong meghal.
És ezzel Deokman életének is egy köre majdnem. A felnőtté válásé. De egy új nyitódik meg. De ez már csak egyenes lehet. És csak előre. És ez egy új út. Mely tele lesz akadályokkal, áldozatokkal. De társakkal az oldalán. A hűség megtestesítőjével, Alcheonnal, az elásott szerelemmel Yusinnal, és egy vándorral Bidammal.
És vállvetve harcolnak a nagy ellenféllel Mishillel.
És megint leláncol a sorozat.
De hiába ugyanazok a szereplők, ez már egy más mese.
Az érzelmek csatája.
Az elburkolt anyai ösztöntől a szeretet éhségig, a lebilincselt szeretettől a tomboló szerelemig, a fájdalomtól a boldogságig, a féltékenységtől a haragig, stb.
És mindez egy nő körül zajlik.
Akinek célja van.
És a társak vele tartanak, óvják, segítik, mindent megtesznek érte.
De mindennek van egy vége.
A jó győz a rossz felett.
És a cél beteljesedik.
De mikor már azt hinnénk, itt a vége, fuss el véle, megnyílik egy kiskapu.
Mert a meseíró nem akarta befejezni.
Még volt egy-két mondanivalója.
És megint odaszegez a történethez.
Mert valami kimaradt.
És ezt meg kell mutatni.
Az álnokságot, a hazugságot, a galádságot, és a mindent elsöprő vak szerelmet.
Hányszor ordítottunk bele, Bidam vigyázz!
Hányszor állítottuk volna le a mesét.
De nem lehetett.
És az érzelmek kavalkádját zúdították ránk.
Bár csók nem csattant, bár kéz nem emelődött fel, apró mozdulatokkal, mosolyokkal, intésekkel, testbeszéddel, és egy pár szóval bemutatnak mindent.
És a végkifejlet.
Megdöbbentő, lebilincselő, fájdalmas, de felemelő.
És a főszereplő élete véget ér.
Bár szerettünk volna, egy boldog végzetet, de a vége rávilágít a valósága.
Ez nem mese. Ez az élet.
Tele kudarccal, harccal, érzelmekkel, akadályokkal, áldozatokkal, stb.
És tanít.
Tanít embernek lenni, tanít szeretni, tanít túlélni, tanít tűrni, tanít átérezni, tanít gondolkodni.
És bár tudjuk, sok szereplő, csak egy pár sorban kaptak említést a történelem lapjain, de életre keltek a sorozatban.
Azt is tudjuk, hogy érzéseik csak a szövegíró fantáziájának szüleménye, de egy adott pillanatban elhiteti velünk, így léteztek, éltek, cselekedtek abban a korban az emberek.
És akaratlanul, a történet tagjaivá lettünk.
Együtt püföltök Yusinnal a sziklatömböt, együtt sóhajtoztunk CheonMyeonggal, együtt harcoltunk Mishil ellen, együtt szerettünk Bidammal, együtt kacagtunk Jukbangal, együtt óvtunk Alcheonnal, együtt cseleztünk Mishillel, stb.
És ez mind, mind a színészeknek köszönhetjük.
Mishil szemeit, Yusin testbeszédét, Alcheon megjelenését, Deokman könnyeit, CheonMyeong aggodalmát, Jukbang huncutságát, Misaeng kacagását, Bidam belső harcát stb. mind a színészek kelltették életre.
És a mellékszereplők.
A legegyszerűbb katonáktól egészen fel Chilsuk, Munno, Sohwa, Seokpum, Santak, Godo, stb. mindegyik letett valamit az asztalra.
És így lett teljes.
Mert mindegyikük valamit megmutatott.
Mert a szavak leíródnak, a mondatok elmondatnak, de az érzelmeket el kell játszani.
Bár tudjuk, a szövegek, a fordulatok, a jelmezek, a díszlet, a háttérzenék, a rendezés, a színészek stb. mind hozzájárultak ahhoz, hogy lekössenek a történetek és átérezhessük a sorozatot, és azt is tudjuk, hogy ez csak egy mese, de arra az egy órára, elfelejtetted a környezetedet, kiléptél a mindennapos életedből, és része lettél valaminek.
Valaminek, amit úgy hívnak emberiség.
És ezt nem lehet megköszöni.
Talán annyit tudunk tenni, hogy emlékeinkben megtartjuk, próbálunk tanulni belőle, és minél több embernek elmondani, mit is jelentett neki a sorozat.
Így legyen.”

Adal

“Kedves Silla-rajongó Barátaim !
( Talán a szerep – megformálásaim az Opera színpadon késztetnek
arra, hogy belebújjak ezeknek a szereplőknek a bőrébe,így jobban
meg tudom fogalmazni mit gondolhatnak, mit érezhetnek ezért
született egyes szám első személyben a vers, mindhárom főhősről. +1
Talán így könnyebben elengedem őket – nem biztos… )
Íme egészben :

DEOKMAN… DRÁGA DEOK-MANOM

Arcod ragyogását vágytam …
Virággal, harccal, öleléssel !
Lehet simogatni éles késsel ?!
Most fájdalmak rángatnak, tépnek –
Vicsorgó kételyek raknak bennem fészket !
Megkötöz a bánat,
Hínárja fogva tart .
Leomlik s zuhan,
Zuhan velem a part !
Megmentene egy szárnycsapás !!!
De nincs már szárnyam,
Nincs varázs .
Csak számolom …
Lépésemet …
Nyílzápor …
Lelkem megremeg …
Elérnem Téged többé nem lehet !!!
Barátok kegyelmezzetek !!!

” Deokman… drága Deok-manom …”
Megperzselték a lelkemet –
Neved sóhaja lassan eltemet…

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE…

Én népem!
Ne szabdaljon szét
Az ármány és a gyűlölet !
Utunk nehéz, de révbe visz
Az ALÁZAT, KITARTÁS és a SZERETET !!!
Hogy népemet rád bízhatom,
Tudom, érzem –
YUSIN, kőszikla hadvezérem !
A szív sok mindent elvisel,
Szeret, gyötör és felemel …
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
KÖZELÍT AZ ÁLOM …
Yusinom … Bidamom …

Míg Yusin pillantása
Átkarol féltőn –
Indulok feléd
SEGÍTŐ FEKETE FELHŐM…

FELSÉG

Eldobtam mindent, hogy segítselek.
Hitet tettem :
Elrejtem örökre szerelmemet !
A TE ÁLMOD AZ ÉN ÁLMOM –
Az utat HOZZÁD ,
Már csak így találom.
Csak nézlek …
És segítlek !
Nem szólítlak néven,
Nem érintlek !
Életed végéig leszek az oltalom !
TE VAGY MINDÖRÖKRE
VEZÉRLŐ CSILLAGOM !!!

Szeretném hinni, hogy Yusin ezt kimondta, de hogy érezte,
az biztos !Az egyiknek a földi boldogsága(nevén szólítja)
a másiknak az égi vezére volt. És a népének …
Hát ezért mosolyodott el az álomkép végén…
küldetését beteljesítette !

Még nem teljes a kép, valaki hiányzik … Alcheon

Én nem kérdezek … (csak egyszer)
És nem fordítok hátat !
Vagyok az odaadó,
szótlan
örök alázat –
Aki KÉT IKERCSILLAGOT SZOLGÁLHAT !!!

Üdvözlet sok szeretettel mindenkinek !
– a d a l -”

Sznyegi

“Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem találom a helyem. Hiányzik a sorozat. A szokásos esti program, hogy fél hatkor leülök a tv elé és egy kicsit kiszakadok a mi világunkból. Most is a sorozat zenéjét hallgatom, kavarognak bennem a gondolatok, érzések. Még mindig nem tisztult le bennem ez az egész, pedig már egy hónapja a végére értem, a szinkronos változat volt a ráadás. Nem gondoltam volna, mikor elkezdtem nézni, hogy így beszippant a történet. Hat az ember életére. Mondhatnám úgy is, silla előtti és silla utáni élet. Megváltoztatott engem is. Tisztábban látok dolgokat, felszínre hozott olyan érzéseket, amikről nem is tudtam, hogy léteznek. Felkavart jó alaposan. Egy darabig még biztos eltart, hogy leülepedjen bennem minden. De az első lépéseket már megtettem, csak tovább kell menni az úton. A nagy álom felé.

Nagyon jó kis csapat gyűlt itt össze, megerősítette a hitem az emberekben. Hogy igenis van igény a színvonalas párbeszédre, vélemény cserére, nem csak arról szól egy fórum, hogy “majd én megmondom a tutit és a képernyő mögé bújva sértegetek másokat”. Hogy tiszteletben lehet tartani egymás véleményét, még ha különbözőek is, hiszen nem vagyunk egyformák. De pont ez a lényeg, hogy mindenki más szemmel nézte a sorozatot, majd leült elolvasni a bejegyzéseket és rácsodálkozhatott, hogy “jé, ő is így látja, én is”. Az itteni hangnem jó példa arra, hogyan is kellene egymással beszélni, legyen az egy internetes fórum, egy hivatal vagy a sarki bolt. Én bízom abban, hogy a mai világban a csendes többség hasonló, egymást tisztelő emberekből áll.”

70 lépés vágatlanul- Spoiler

http://www.youtube.com/embed/VsU8XYqzeyc