Dan Wells: Nem akarlak megölni

John Cleaver 3.

Nam_borito.inddDan Wells hátborzongató regényeiből már jól ismert John Wayne Cleaver élete legkomolyabb kihívásával néz szembe.

A Nem vagyok sorozatgyilkosban szárnyait bontogató szociopataként követhettük nyomon, aki megszegte az összes saját maga által felállított szabályt, hogy megmenthesse szülővárosát a gonosztól. A Szörnyeteg úrban lélegzetvisszafojtva figyeltük, ahogy őrült küzdelmet folytat önmagával. John időközben tökélyre fejlesztette beteges képességeit, és felvállalta a gyilkosok gyilkosának szerepét ­ ám rá kell döbbennie, hogy egy természetfeletti képességekkel rendelkező lénnyel folytatott macska-egér játékban mindig az ember kényszerül az egér szerepébe.

A Nem akarlak megölni cselekménye gyanakvással, ámokfutással, és holttestekkel telve száguld a mellbevágó végkifejlet felé.

Véleményem:

John hős vagy gyilkos?

“Én magam is gyilkos voltam. Már akkor tudtam, hogy Senki ölni fog a városunkban, amikor felhívtam, és egyáltalán nem bántam, mivel csak így találhattam meg. Úgy követtem a hullákat, mint a lábnyomokat, hogy amikor elérek a célhoz, én is újabb hullát fektethessek a földre. Már két “embert” megöltem – két démont -, de hány másik emberrel végeztem közvetve? Hányan haltak meg azért, hogy játszhassam a megmentőt? Tényleg megmentő vagyok? Vagy csak egy másik gyilkos?”

Az előző részben John átlépett egy határt, olyat tett ami miatt nagyon megharagudtam rá és amit én soha nem fogok tudni neki megbocsátani. Kíváncsi voltam, hogy John mit fog tenni ezek után. Még lejjebb csúszik a lejtőn és egy érzéketlen sorozatgyilkos válik belőle, vagy az emberi oldala győzedelmeskedik és megtanul végre érezni és szeretni? Én az utóbbiban reménykedtem és az egész könyv alatt azért szorítottam, hogy John a jó utat válassza.

John a démonvadász?

“Ez már egy másik világ. Sötétebb. tele igazi, élő démonokkal, akik megakarnak ölni minket. Nehéz elképzelni, hogy bárki is lehet még olyan gondtalan.”

John már két hónapja arra vár, hogy a Senki nevű démon a városba érjen. El akarja kapni, le akarja vadászni, meg akarja állítani. Napról napra egyre feszültebb, kétségbeesettebb, mivel semmi jel nincs arra, hogy Senki a városban lenne. Hol lehet? Miért nem lép? Ha ölne akkor lenne egy nyom amin elindulhatna, de semmi. Egy nap aztán új gyilkosság történik és John újra beleveti magát a nyomozásba. Valami azonban nem stimmel. A kirakós darabjai nem akarnak összeállni, ez a démon nem úgy cselekszik, ahogy kellene. Semmi sem úgy alakul, ahogy John szeretné és a tehetetlenség megrémíti őt. Vajon ez a démon miért más, mint az előző kettő? Én a válaszra hamarabb rájöttem, mint John, de így is mindig izgatottan vártam, hogy a kedvenc pszichopatánk mit fog tenni ebben a nehéz helyzetben.

John és a romantika?

” – Ha még egyszer így nevezel – nevetett fel -, akkor olyan gyorsan keresek másik kísérőt az évnyitó bálra, hogy csak pislogsz. Öt srácot dobtam miattad. Emlékezz erre! Ötöt!
– Ötöt – ismételtem. De miért pont azt választottad, aki arról álmodozik, hogy megöl?”

Johnban két különböző lélek lakozik. Az előző részben megismertem a sötét oldalát, ezért most itt az ideje, hogy az emberibb John is bemutatkozzon. John nem bánik valami jól másokkal, nem tudja, hogyan kéne velük beszélgetni, a megvigasztalásukhoz meg főleg nem ért. De megpróbálja élvezni az életet, olyan akar lenni, mint minden normális 16 éves srác. Barátkozni próbál, randizgat és még egy bálba is elmegy. Vajon miért van minden YA könyvben bál?

John emberibb oldalát szerettem. Mary nagyon jó hatással van rá. Ő nemcsak meghallgatja, hanem el is fogadja és kitart mellette akkor is, amikor egy kissé bekattan. John álma mindig is az volt, hogy legyen egy jó beszélgetőpartnere, akivel együtt ötletelhet, agyalhat, elméleteket gyárthat. A kedves, szerethető, életvidám Mary nagyon jókor toppan be az életébe.

Az utolsó 60 oldal meg tele van meglepetéssel. Meghatott, felkavart. Wells most is bebizonyította, hogy ő egy szadista zseni.

Az előző kötetet jobban szerettem, itt egy kicsit lassúnak éreztem a történet első felét.Egy epilógust is szívesen elolvastam volna Margarettel, Laurennel és Erikson atyával a főszerepben, de apró hibáival együtt is imádtam. Méltó lezárást kapott a trilógia.

A búcsú azonban ideiglenes. John története ugyanis majd egy újabb trilógiában folytatódik. Őrülök is neki, meg nem is. Örülök, mert talán választ kaphatok olyan kérdésekre, hogy kik a démonok, mit keresnek itt, miért ölnek meg mindenkit. De félek is tőle, hogy egy Supernatural (Odaát) féle démonvadászos történet lesz belőle, azt a sorozatot nagyon nem szeretem.
Bízok Wellsben, benne még sosem csalódtam.

9/10

Érzelmes, akciódús, lelket megérintő.

A könyvet köszönöm a Fumax kiadónak!

Könyv adatai

Kiadó: Fumax
Eredeti cím: Don’t want to kill you
Műfaj: romantikus, misztikus thriller
Oldalak száma: 310
Borító: puha fedeles
Fordító: Szebegyinszki Szilvia
Teljes ára: 2995 Ft
Megjelent: angolul 2011, magyarul  2014
Más vélemények: Moly , Goodreads

MEGRENDELHETŐ: ITT

RÉSZLET A KÖNYVBŐL: ITT

Dan Wells könyvei

  • John Cleaver

1. I Am Not A Serial Killer – Nem vagyok sorozatgyilkos 8/10
2. Mr. Monster – Szörnyeteg úr  10/10
3. I Don’t Want to Kill You – Nem akarlak megölni 9/10
3,5 Next of Kin
4. The Devil s Only Friend

  • Részlegesek

0,5 Isolation
1. Partials – Részben ember 10/10
2. Fragments – Töredékek 10/10
3. Ruins – Romok

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: